Zárt ülés: mikor tartható, ki lehet jelen, és mi kerül a jegyzőkönyvbe? (Mötv. 46. § és 52. §)
Frissítve: 2026. szeptember 21. A jogszabályszöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), a lekérés napján hatályos állapot.
Rövid válasz
A képviselő-testület ülése főszabály szerint nyilvános. Zárt ülést a törvényben felsorolt ügyekben kötelező tartani (például önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, kitüntetési ügyben), más esetekben az érintett kérésére kell, és bizonyos vagyoni ügyekben elrendelhető. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe a választópolgárok nem tekinthetnek be; a zárt ülésen hozott döntés viszont nyilvános.
Mikor kell, és mikor lehet zárt ülést tartani?
46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
- a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
- b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
- c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
Forrás: 2011. évi CLXXXIX. törvény 46. § – Nemzeti Jogszabálytár.
Ki lehet jelen a zárt ülésen?
46. § (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a polgármesteri hivatal vagy a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
Külön jegyzőkönyv, korlátozott betekintés, nyilvános döntés
52. § (2) […] A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. […]
52. § (3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
A zárt ülés jegyzőkönyvének kötelező tartalma ugyanaz, mint a nyilvános ülésé: a Mötv. 52. § (1) bekezdésének a)–n) pontjai. Részletesen: Mit kell tartalmaznia a képviselő-testületi jegyzőkönyvnek?
Gyakori kérdések
A zárt ülés hangfelvétele kiadható? A törvény a zárt ülés jegyzőkönyvébe való betekintést zárja ki, és a közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adat megismerhetőségét ettől függetlenül előírja. A hangfelvétel kezelését a testület SZMSZ-e és az adatvédelmi szabályok határozzák meg; ebben az oldal nem ad jogi tanácsot.
A zárt ülésen hozott határozat közzétehető? Igen: az 52. § (3) bekezdése szerint a zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános. A döntés közzétételekor a személyes adatokra a betekintési korlát és az adatvédelmi szabályok irányadók.
Egy ülésen belül lehet nyilvános és zárt rész is? A törvény a zárt ülést az adott ügy tárgyalására rendeli el, és a zárt ülésről külön jegyzőkönyvet ír elő. A gyakorlatban a testület a napirend adott pontjánál rendeli el a zárt tárgyalást, és arról a nyilvános ülés jegyzőkönyvétől elkülönített jegyzőkönyv készül.
Hogyan kezeli a zárt ülést a Jegyzőtárs?
A Jegyzőtárs zárt ülés hangfelvételét nem kéri és nem dolgozza fel; a próbaidőszakban csak nyilvános ülés felvételét vesszük át. A hivatal a zárt ülés külön jegyzőkönyvét a saját eljárása szerint készíti el, a nyilvános ülés tervezetét pedig a Mötv. 52. § szerinti szerkezetben kapja meg.
Ez az oldal tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A hatályos szöveget mindig a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizze.