Jegyzőtárs

Bizottsági ülés jegyzőkönyve: ki írja alá, mit kell tartalmaznia? (Mötv. 60. §)

Frissítve: 2026. szeptember 27. A jogszabályszöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), a lekérés napján hatályos állapot.

Rövid válasz

A képviselő-testület bizottságának üléséről is jegyzőkönyv készül. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 60. §-a szerint a bizottsági jegyzőkönyv tartalmára – és a bizottság összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére, határozathozatalára – a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Két eltérés van: a kizárásról a bizottság maga dönt, a jegyzőkönyvet pedig nem a polgármester és a jegyző, hanem a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyvet a jegyző a bizottsági ülés után is tizenöt napon belül küldi meg a kormányhivatalnak.

A törvény szövege

60. § A bizottság ülésének összehívására, működésére, nyilvánosságára, határozatképességére és határozathozatalára, döntésének végrehajtására, a bizottság tagjainak kizárására, a bizottság üléséről készített jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a kizárásról a bizottság dönt, továbbá a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles a jegyzőkönyvet megküldeni a kormányhivatalnak.

Forrás: 2011. évi CLXXXIX. törvény 60. § – Nemzeti Jogszabálytár.

Mit kell tartalmaznia a bizottsági jegyzőkönyvnek?

A 60. § a jegyzőkönyv tartalmára a képviselő-testületi szabályt rendeli alkalmazni, vagyis a Mötv. 52. § (1) bekezdésének a)–n) pontjait: az ülés helyét és időpontját, a megjelenteket és a meghívottakat, a napirendet, az előterjesztéseket, a hozzászólók nevét és a hozzászólások lényegét, a szavazásra feltett javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát, a kizárást és indokát, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését, a szavazás számszerű eredményét, a hozott döntéseket és az SZMSZ-ben meghatározottakat. A pontok szó szerinti szövege: Mit kell tartalmaznia a képviselő-testületi jegyzőkönyvnek?

A „megfelelő” alkalmazás részleteit a törvény nem bontja ki. A bizottság összetétele miatt egy eltérés a jegyzőkönyvben is látszik: a bizottságnak nem képviselő tagja is lehet.

57. § (1) […] A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.

A bizottságok működésének további szabályait a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg; a Mötv. 53. § (1) bekezdésének l) pontja szerint az SZMSZ rendelkezik „a képviselő-testület bizottságairól”.

Ki írja alá, és ki készíti el?

Az aláírók a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja. Hogy melyik tag írja alá, azt a törvény nem határozza meg. A képviselő-testületi jegyzőkönyvtől eltérően a 60. § a jegyzőt nem nevezi meg aláíróként.

A jegyzőkönyv elkészítésének ügyviteli hátterét a hivatal adja:

61. § (3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal, a vármegyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal látja el.

Meddig kell megküldeni a kormányhivatalnak?

A 60. § utolsó mondata kormányrendeletre utal. A Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a bizottságot kifejezetten megnevezi:

8/A. § (5) A jegyző a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a képviselő-testület bizottsága, társulása, valamint a részönkormányzat testülete ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül, […] a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével küldi meg a kormányhivatalnak.

Forrás: 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § (5) – Nemzeti Jogszabálytár. A megküldés részletei: A jegyzőkönyv megküldése a kormányhivatalnak.

Lehet-e zárt a bizottsági ülés?

A 60. § a nyilvánosságra vonatkozó képviselő-testületi szabályok megfelelő alkalmazását is előírja, így a bizottsági ülés is főszabály szerint nyilvános, és a Mötv. 46. § (2) bekezdésében felsorolt esetekben zárt ülést kell, illetve lehet tartani. Az esetek felsorolása és a zárt ülés jegyzőkönyve: Zárt ülés: mikor tartható, ki lehet jelen, mi kerül a jegyzőkönyvbe?

A bizottsági ülésen – a zárt ülésen is – a bizottságnak nem tagja képviselő is részt vehet:

32. § (2) Az önkormányzati képviselő: […]

Gyakori kérdések

Minden településen kell bizottság? Nem. Az 57. § (1) bekezdése szerint „A száz főt meg nem haladó lakosú településen a bizottsági feladatokat a képviselő-testület látja el.” A (2) bekezdés szerint „A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot hoz létre.”

Ki hívhatja össze a bizottságot? A 61. § (1) bekezdése szerint „A polgármester indítványára a bizottságot össze kell hívni az indítvány kézhezvételétől számított nyolc napon belül.”

Felfüggeszthető a bizottság döntése? Igen, a polgármester felfüggesztheti:

61. § (2) A polgármester felfüggesztheti a bizottság, a részönkormányzat testülete döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

A részönkormányzat testületére is ez vonatkozik? A 62. § (4) bekezdése szerint a részönkormányzat szervezetére, működésére és tagjaira – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, a 338/2011. Korm. rendelet 8/A. § (5) bekezdése pedig a részönkormányzat testületének jegyzőkönyvét is tizenöt napon belül rendeli megküldeni.

Hogyan segít ebben a Jegyzőtárs?

A Jegyzőtárs a bizottsági ülés hangfelvételéből is a Mötv. 52. § (1) bekezdése szerinti szerkezetű jegyzőkönyv-tervezetet készít: jelenlévők, napirend, a hozzászólások lényege, a szavazások számszerű eredménye és a döntések. Amit a felvétel nem igazol, azt a tervezet ellenőrzendőként jelöli; a jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és tagja a saját ellenőrzésük után írják alá. Kérdés esetén: kapcsolat.

Ez az oldal tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A hatályos szöveget mindig a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizze.