Mit kell tartalmaznia a képviselő-testületi jegyzőkönyvnek? (Mötv. 52. §)

Frissítve: 2026. szeptember 21. A jogszabályszöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), a lekérés napján hatályos állapot.

Rövid válasz

A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Hogy mit kell tartalmaznia, azt Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) 52. § (1) bekezdése tételesen, tizennégy pontban sorolja fel: az ülés helyétől és időpontjától a hozzászólások lényegén és a szavazásra feltett javaslat pontos szövegén át a szavazás számszerű eredményéig és a hozott döntésekig. A jegyzőkönyv közokirat, elkészítéséről a jegyző gondoskodik, és a polgármesterrel együtt írja alá.

A törvény szövege

52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket és

n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.

Forrás: 2011. évi CLXXXIX. törvény 52. § – Nemzeti Jogszabálytár.

Ki írja alá, és ki felel érte?

52. § (2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

Ugyanez a bekezdés írja elő, hogy a jegyzőkönyvet a jegyző kormányrendeletben meghatározottak szerint köteles megküldeni a kormányhivatalnak.

Meddig kell megküldeni a kormányhivatalnak?

A határidőt nem a Mötv., hanem a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § (5) bekezdése adja meg: a jegyző a képviselő-testület, a bizottság, a társulás és a részönkormányzat testülete ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő tizenöt napon belül, a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modul igénybevételével küldi meg a kormányhivatalnak.

Forrás: 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. § (5) – Nemzeti Jogszabálytár.

Nyilvános-e a jegyzőkönyv?

52. § (3) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

Gyakori kérdések

Készülhet a jegyzőkönyv hangfelvétel alapján? A Mötv. 52. §-a a jegyzőkönyv kötelező tartalmát írja elő, az elkészítés módját nem. Az n) pont szerint a szervezeti és működési szabályzat további elemeket határozhat meg; a hangfelvétel készítéséről és felhasználásáról a testület a saját SZMSZ-ében rendelkezik.

Szó szerinti leirat kell, vagy a lényeg? A g) pont a hozzászólók nevét, részvételük jogcímét és a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét kívánja meg. A szavazásra feltett döntési javaslatnál viszont a h) pont a pontos tartalmat írja elő.

Mi a különbség a jegyzőkönyv és a határozat-kivonat között? A jegyzőkönyv az ülés egészét rögzíti a fenti tartalommal; a hozott döntések (m) pont) belőle emelhetők ki. A kivonat a jegyzőkönyv része alapján készül, nem helyettesíti azt.

Bizottsági ülésre is vonatkozik? A bizottság ülésének jegyzőkönyvét a 338/2011. Korm. rendelet ugyanúgy tizenöt napon belül rendeli megküldeni a kormányhivatalnak; a bizottsági jegyzőkönyv tartalmára az SZMSZ és a Mötv. bizottságokra vonatkozó szabályai irányadók.

Hogyan segít ebben a Jegyzőtárs?

A Jegyzőtárs a testületi ülés hangfelvételéből a fenti szerkezetet követő jegyzőkönyv-tervezetet készít: a jelenlévők, a napirend, a hozzászólások lényege, a szavazások számszerű eredménye és a határozati blokkok a törvény pontjai szerint kerülnek a tervezetbe. Amit a felvétel nem igazol, azt a tervezet ellenőrzendőként jelöli; a végleges jegyzőkönyvet a jegyző ellenőrzi és hitelesíti. Az első három ülés tervezete díjtalan: kapcsolat.

Ez az oldal tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A hatályos szöveget mindig a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizze.