Képviselő-testületi határozat: megjelölés, sorszám, nyilvánosság – és miben más, mint a rendelet?
Frissítve: 2026. szeptember 27. A jogszabályszöveg forrása a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu), a lekérés napján hatályos állapot.
Rövid válasz
A képviselő-testület kétféle döntést hoz: határozatot és rendeletet (Mötv. 48. § (1)). A határozat lehet normatív vagy egyedi. A határozat közzététel során használt megjelölésének elemeit és sorszámozását a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet adja meg: a sorszám évenként egytől indul, és a normatív és nem normatív határozatok közös, folyamatos számozást kapnak. A képviselő-testület döntései – a zárt ülésen hozottak is – nyilvánosak.
Határozat és rendelet
48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
A Mötv. értelmező rendelkezése szerint:
1. § E törvény alkalmazásában: […]
3. képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.
Forrás: 2011. évi CLXXXIX. törvény – Nemzeti Jogszabálytár.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) a jogszabályokat és a normatív határozatot külön kezeli: a normatív határozat nem jogszabály, hanem közjogi szervezetszabályozó eszköz.
1. § (1) E törvény hatálya
- a) a jogszabályokra, valamint
- b) a normatív határozatra és normatív utasításra (a továbbiakban együtt: közjogi szervezetszabályozó eszköz)
terjed ki.
23. § (2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.
24. § (2) A közjogi szervezetszabályozó eszközökre vonatkozó rendelkezések nem érintik a kibocsátásukra jogosultak – más jogszabályon alapuló – egyedi határozat meghozatalára vagy egyedi utasítás adására vonatkozó jogát.
Forrás: 2010. évi CXXX. törvény – Nemzeti Jogszabálytár.
A két döntésfajta közötti főbb különbségek a fenti forrásokban:
| Önkormányzati rendelet | Határozat | |
|---|---|---|
| Jellege | jogszabály (Jat. 1. § (1) a), 26. § (1)) | normatív határozat: közjogi szervezetszabályozó eszköz (Jat. 1. § (1) b)); egyedi határozat |
| Aláírás | a polgármester és a jegyző (Mötv. 51. § (1)) | a Mötv. külön nem rendelkezik róla; a hozott döntést a jegyzőkönyv rögzíti (Mötv. 52. § (1) m)) |
| Kihirdetés, közzététel | hivatalos lapban vagy helyben szokásos módon, honlapon is (Mötv. 51. § (2)) | a normatív határozatra ugyanez alkalmazandó (Mötv. 51. § (6)) |
| Megküldés a kormányhivatalnak | a kihirdetést követő harmadik munkanapon (338/2011. Korm. r. 8/A. § (2)) | a 8/A. § a határozatot külön nem nevezi meg; a döntés a jegyzőkönyv része, amelyet az ülést követő tizenöt napon belül kell megküldeni (8/A. § (5)) |
A normatív határozat közzétételéről a Mötv. így rendelkezik:
51. § (2) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testület hivatalos lapjában vagy a helyben szokásos – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – módon ki kell hirdetni. A saját honlappal rendelkező önkormányzat rendeletét a honlapján is közzéteszi. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. […]
51. § (6) A (2)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a normatív határozat közzétételére is alkalmazni kell.
Hogyan kell megjelölni és sorszámozni a határozatot?
Az 5/2019. (III. 13.) IM rendelet a normatív határozat közzététel során történő megjelölésének elemeit sorrendben adja meg:
15. § (1) A normatív határozat megjelölése annak közzététele során – az alábbi sorrendben –
- a) a normatív határozatot hozó szerv teljes megjelölését,
- b) a normatív határozat sorszámát arab számmal,
- c) a „/” jelet,
- d) a normatív határozat közzétételének évét arab számmal,
- e) zárójelben a normatív határozat közzétételének hónapját római számmal és napját arab számmal,
- f) a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését,
- g) a „határozata” kifejezést és
- h) a normatív határozat címét
foglalja magában.
(2) Nem foglalja magában a normatív határozatot hozó szerv megjelölésének a rövidítését a helyi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának és a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete normatív határozatának a közzététel során történő megjelölése.
A képviselő-testület „teljes megjelölésére” a rendelet 18. § (3) bekezdése a jogszabály megalkotójára vonatkozó szabályt rendeli alkalmazni, amely szerint az „a helyi önkormányzat képviselő-testülete esetén a helyi önkormányzat megnevezése és azt követően a „képviselő-testületének” szöveg vagy – közgyűlés esetén – a „közgyűlésének” szöveg” (13. § (1) i)).
A sorszámozás:
17. § (1) A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközök sorszámát – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kibocsátó és a közjogi szervezetszabályozó eszköz típusa szerint évenként egytől kezdődően, a közzététel ideje szerint folyamatosan, növekvő sorrendben kell meghatározni, függetlenül a közzététel módjától.
19. § A nem normatív határozatok és utasítások megjelölésére az ezen alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. A normatív és a nem normatív határozatok, valamint a normatív és a nem normatív utasítások évente közös sorszám alatt, egységes, folyamatos számozással jelennek meg.
Forrás: 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 15–19. § – Nemzeti Jogszabálytár.
Mi a határozat-kivonat?
A „határozat-kivonat” kifejezést az itt idézett jogszabályok nem használják. A hozott döntések a jegyzőkönyv részei (Mötv. 52. § (1) m)), a kivonat ezekből emelhető ki. A kivonat rendjét a helyi szabályok rendezhetik: a Mötv. 53. § (1) bekezdése szerint a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik többek között „a rendeletalkotásról és határozathozatalról” (g) pont) és „a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről” (h) pont). A jegyzőkönyv tartalmáról részletesen: Mit kell tartalmaznia a képviselő-testületi jegyzőkönyvnek?
Nyilvános-e a határozat?
52. § (3) […] A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.
Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. mellékletének általános közzétételi listája („II. Tevékenységre, működésre vonatkozó adatok”, 8. pont) a közzéteendő adatok között sorolja fel:
A testületi szerv döntései előkészítésének rendje, az állampolgári közreműködés (véleményezés) módja, eljárási szabályai, a testületi szerv üléseinek helye, ideje, továbbá nyilvánossága, döntései, ülésének jegyzőkönyvei, illetve összefoglalói; a testületi szerv szavazásának adatai, ha ezt jogszabály nem korlátozza
Forrás: 2011. évi CXII. törvény 1. melléklet – Nemzeti Jogszabálytár. A zárt ülésről: Zárt ülés és a jegyzőkönyv.
Mit tehet a kormányhivatal a határozattal?
A határozat a jegyzőkönyvvel jut el a kormányhivatalhoz. A Mötv. 132. § (1) bekezdésének d) pontja szerint a kormányhivatal „az önkormányzati határozatot közigazgatási perben megtámadhatja”. Részletesen: A jegyzőkönyv megküldése a kormányhivatalnak.
Hogyan segít ebben a Jegyzőtárs?
A Jegyzőtárs a jegyzőkönyv-tervezetben a határozatokat külön blokkokba rendezi (cím, szöveg, felelős, határidő), és ezekből kivonatot is készít. A sorszámot a hivatal adja: ahol a tervezet nem tudja, jelöli. Kérdés esetén: kapcsolat.
Ez az oldal tájékoztató jellegű, nem jogi tanácsadás. A hatályos szöveget mindig a Nemzeti Jogszabálytárban ellenőrizze.